2014. július 23., szerda

2. rész.- Azt hiszem szerelmes vagyok..

Az éjszaka folyamán, többször felébredtem, hogy megnézzem Oliver ott van e. Nagyon nézni se kellett igazából, mert amikor felriadtam, éreztem, hogy szorosan ölel. Olyan volt mint egy álom. 19 év szenvedés után, vajon boldog lehetek? Itt ez a srác. Kedves, aranyos, megértő és tehetséges. Még egy napja sincs, hogy megismertem, mégis vakon bízok benne. Aztán abba hagytam az agyalást. Most élvezem a jelent. Nem érdekel se a múlt, se a jövő.

Reggel amikor kinyitottam a szemem, Oliverrel összeért az orrunk. Kezét a csipőmön pihentette. Gondoltam meglepem, valami finom reggelivel, így óvatosan megfogtam a kezét és forró érintését lehelyeztem magamról. Óvatosan kikecmeregtem az ágyból, majd le mentem a lépcsőn, és egyenesen a konyha felé vettem az irányt. Amikor a konyhába értem, észrevettem, hogy anyu bögréje nincs ott. Ezek szerint, még ő is alszik. Csináltam gyorsan kakaót, és hozzá álltam palacsintát sütni. Közben pedig, szokásomhoz híven, énekelgettem. Nincs annyira rossz hangom, de nem vagyok egy Britney Spears. Szóval miközben a kész palacsintákat kenegettem nutellával, Adele-Rolling In The Deep című slágerét énekelgettem. Nagyon ellehettem merülve az énekelgetésben, mert észre se vettem, hogy valaki áll mögöttem, amíg meg nem fordultam. Amikor megláttam Olivert a hátam mögött, hirtelenjébe felsikoltottam, mire ő halványan elmosolyodott, majd magához húzott és megcsókolt. Ajka ajkamra tapadt, és hirtelen pillangók kezdtek verdesni a gyomromban, a hideg kirázott, és az egész testem beleremegett . Mi van velem? Gondolkoztam magamban.
-Jó hangod van, tudod?-kérdezte tőlem, a fülembe súgva.
-Dehogy van.-nevettem fel.
-Kicsit több önbizalmat.-mosolygott rám, és újra megcsókolt. A szavai septapaszok voltak a be nem gyógyult vágásokra a szívemen. Mielőtt elsírtam volna magam, megszólaltam:
-Csináltam neked palacsintát.-nyújtottam felé a tányért.-Remélem szereted, és hogy nem halsz meg tőle.-nevettem.
-Te édesebb vagy mint gondoltam.-kacsintott rám.
-Az édes az te vagy.-mosolyogtam és megcsókoltam. Láttam, váratlanul érte a dolog, de élvezte a helyzetet. Lehuppantunk a kanapéra, be nyomtuk a tévét, és egymáshoz bújva ettük meg a reggelinket. A nap további részét is együtt töltöttük, beszélgettünk, és csókcsatákat vívtunk. Késő délután szakadtunk csak el egymástól, amikor mennie kellett. Telefonszámot cseréltünk, és megígérte, hogy hív. Amikor elment, hirtelen hiányérzetem lett.. Eszembe jutott az érintése, a csókja, és az, hogy mennyire boldog voltam amikor itt volt velem. Ilyet még ezelőtt soha nem éreztem.. Hajajj.. Azt hiszem szerelmes vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése