Amikor hazaértem, anyuval megbeszéltük, hogy tartunk egy csajos estét. Rendeltünk pizzát, amit utána kilo számra zabáltunk. Be raktuk a Step Up 4.-et és levágtuk magunkat a kanapéra. Gondoltam, hogy majd anyu biztos ráfog kérdezni Oliverre, ami így is lett.
-Lefeküdtetek?-bökte ki. Hát ő nem kerülgeti a forró kását. Éreztem ahogy fülig bevörösödöm. Igaz nem létesítettünk nemi kapcsolatot, de akkor is zavarba hozott a kérdés.
-Lefeküdtetek?-bökte ki. Hát ő nem kerülgeti a forró kását. Éreztem ahogy fülig bevörösödöm. Igaz nem létesítettünk nemi kapcsolatot, de akkor is zavarba hozott a kérdés.
-Nem.-feleltem.-Nem olyan fiú. Nem csak a szexre megy, hidd el.
-Nem is feltételezem róla, igazi úriember. De tényleg. Csak azt hittem éjszaka edzettetek még egy picit.-nevetett. Na szépen vagyunk. Igaz még csak 43 éves.
-És akkor most jön az a rész, hogy a biztonságra mindig figyeljünk.-bámultam a plafont mire el nevettem magam.
-Igen. Pont ez a rész jön. A biztonság tényleg nagyon fontos, úgyhogy a riasztót soha ne kapcsold ki.-mondta full komoly arccal, mire úgy felvisítottam, hogy az egész ház beleremegett. Na így telt a mi esténk. Amíg meg nem történt az amitől mindig féltem.
-Kérsz még valamit?-kérdezte anya, a konyhából.
-Nem, nem kérek semmit köszönöm.-válaszoltam. Fél perc múlva, hatalmas nagy csattanás ütötte meg a fülemet. Hirtelen felugrottam, és láttam, hogy anyu a földön fekszik. Ahogy közelebb léptem, láttam, hogy a feje alatt vértócsa áll. A zokogás hirtelenjében kitört belőlem.
-Anya. Anya. Légyszi anya, ne csináld ezt. Anyu.-zokogtam, miközben próbáltam magához téríteni.
Remegő kézzel tárcsáztam a mentők számát, majd hívtam Olivert.
-Baj van?-kérdezte aggódó hangon. Na erre rá érzett.
-Oli.. Oli.. Anyu, betörte a fejét..és..nem tudom mit tegyek. A mentők úton vannak, de mi lesz ha elvérzik? Mi van ha valami komolyabb baja van?-zokogtam a telefonba.
-Nem is feltételezem róla, igazi úriember. De tényleg. Csak azt hittem éjszaka edzettetek még egy picit.-nevetett. Na szépen vagyunk. Igaz még csak 43 éves.
-És akkor most jön az a rész, hogy a biztonságra mindig figyeljünk.-bámultam a plafont mire el nevettem magam.
-Igen. Pont ez a rész jön. A biztonság tényleg nagyon fontos, úgyhogy a riasztót soha ne kapcsold ki.-mondta full komoly arccal, mire úgy felvisítottam, hogy az egész ház beleremegett. Na így telt a mi esténk. Amíg meg nem történt az amitől mindig féltem.
-Kérsz még valamit?-kérdezte anya, a konyhából.
-Nem, nem kérek semmit köszönöm.-válaszoltam. Fél perc múlva, hatalmas nagy csattanás ütötte meg a fülemet. Hirtelen felugrottam, és láttam, hogy anyu a földön fekszik. Ahogy közelebb léptem, láttam, hogy a feje alatt vértócsa áll. A zokogás hirtelenjében kitört belőlem.
-Anya. Anya. Légyszi anya, ne csináld ezt. Anyu.-zokogtam, miközben próbáltam magához téríteni.
Remegő kézzel tárcsáztam a mentők számát, majd hívtam Olivert.
-Baj van?-kérdezte aggódó hangon. Na erre rá érzett.
-Oli.. Oli.. Anyu, betörte a fejét..és..nem tudom mit tegyek. A mentők úton vannak, de mi lesz ha elvérzik? Mi van ha valami komolyabb baja van?-zokogtam a telefonba.
-2 perc és ott vagyunk.-Szólalt meg idegesen és lerakta a telefont.
Oliver nem viccelt. 2 perc múlva egy kocsi fékelt le a házunk előtt, és 5 másodperc múlva már ott térdelt velem Oli.
-Mi történt?-kérdezte aggodalmasan.
-Hirtelen összeesett. Rögtön odaszaladtam hozzá, de már csak a vért láttam a feje alatt. Próbáltam magához téríteni, de nem reagált semmire. És most itt fekszik mint egy darab fa.. Azok a rohadt mentősök se sietnének.- ordibáltam. Egyszerre kapott el a pánik, a hiszti, az idegesség, és a szomorúság.
- Nyugi Regi, nyugi.-mondta miközben olyan szorosan ölelt, hogy éreztem a szívverését. Gyorsan vert a szíve, biztos ő is megijedt.
-Bocsi, hogy elbasztam az estéd.-néztem rá, szomorúan.
-Ha rólad van szó bármit.-suttogta.-Tudod..-mondandóját a mentő szirénája szakította meg. A mentősök be jöttek, megkérdezték, hogy pontosan mi is történt. Én pontosan el mondtam nekik, és amíg ők berakták anyut a mentőbe én hozzá álltam bepakolni pár cuccot. A mentősök azt mondták körülbelül 4 napig fogják bent tartani.
-Bátori kisasszony indulnunk kell.-kiabált fel a mentős.
-De akkor mi lesz a cuccokkal?-kérdeztem, teljesen elveszve.
-Figyelj. Én elmegyek anyukáddal a mentőbe, te pedig össze pakolsz, és a fiúk behoznak a kórházba. Neked így jó?-kérdezte Oliver.
-Úristen, köszönöm.-kezdtem megint a sírást.-Vigyázzatok. Szeretlek.-mondtam neki, el sem gondolkozva a szavaimon, majd nyomtam egy puszit a szájára.
Ezután az este teljesen lelassult. Miután végig néztem hogyan hajt ki a mentő az udvarunkról, édesanyámmal, és azzal a sráccal akit azt hiszem szeretek, minden élet kedvem elszállt. Bence be jött segíteni, ő hajtogatta anyum ruháit, én pedig a vért próbáltam eltüntetni a padlóról. Amikor végeztünk, bepakoltam gyorsan, bezártam a lakást, és gyorsan beszálltunk a kocsiba. Mikor be szálltunk, a kocsiba 2 srác volt, akit még nem ismertem.
-Srácok bocsánat mindenért. Nem akartam ennyire elrontani az estéteket.-kezdtem remegő hangon, mire 2 kövér könnycsepp gördült le az arcomon.
-Ne kérj bocsánatot. Aki Olivernek fontos, az nekünk is az. Amúgy Feng Ya Ou vagyok, a hátam mögött pedig Szikszai Péter.-mutatta be magát, és barátját.
-Aha szóval te vagy a Feri.-kacsintottam Ya Oura.Én Bátori Regina vagyok.-feleltem.
-Olivert kinyírom.-mondta Ya Ou komoly arccal, majd elfordította a kulcsot, és elindultunk..
ez nagyon jo *---* gyorsan kovit :)
VálaszTörlés